Ű (1) szó jelentése

Magyar nyelv (1862) szótárunk szerint Ű (1) szó jelentése, értelmezése:

kisded alakban ű, harminchetedik bötű a magyar ábécerendben, s tizenötödik az önhangzók sorában. Hangzásra legközelebb áll a vékonyhangú hosszú í-hez, ezzel tájszokások szerint, de néha az irodalmi nyelvben is fölcseréltetik, pl, nyű nyí, mű mív, szű szív, ámbár ritkábban, mint a rövid ü. Mint kezdethang, alig egy-két szóban fordul elé, s országszerte értve csak az űz igében és származékaiban, de ezek közől is némelyek inkább röviden hangzanak, mint: üzekedik, üzér, üzelkedik. Némely egytagu szók, közepén rendesen hosszu, mint: bűz, bűn, csűd, csűg, csűr, fűz (ige és név), fűr, gyűr, szűk, nyűg, tűz, tűr, de ezek is ragozott állapotban gyakran megrövidülnek. Midőn az ő igenévképzőnek módosúlata, csak tájdivat szerint lesz röviddé, mint: seprű, gyeplű, heverű, förgetyű, pörgetyű, leffentyű, ergetyű; ide tartoznak a keserű, gyönyörű, körkörű és hasonló melléknevek is. Mikor két önhangzóból olvad öszve, rendesen hosszú, pl. fűl (= fü-űl), hűl, dűl, hűt, fűt, feketűl (= fekete-űl) gyöngűl, gyűl és a hasonlóan képzettek; azonban, kivált több tagu szókban, itt is megrövidülhet. Az egytagu szók végén, rövidités nélkül általában v. rendszerént megnyujtatik, mint: kű, sű, szű, bű, nyű, mű, fű. - Tájdivatos kiejtéssel gyakran ő helyett használtatik, mint: ű (= ő), bűl (= ből), rűl (= ről), tűl (= től), dűl (= dől), bű (= bő), kű (= kő) stb. Egyébiránt V. ö. Ú, és rövid Ü betüket.

Betűelemzés "Ű (1)" szövegre

Morzé jelekkel leírva (csak ékezet nélküli betűkkel): ..-

A szó 1 betűs karakterrel van leírva, ebből 1 magánhangzó (100%). Ez 61.75 százalékkal több mint az átlagos magyar szó esetében. Vizsgált szövegnek összesen 1 karaktere van ami nem írható le angol ábécével (átlagnál 0.1 karakterrel kevesebb). Hátrafelé leírva: )1( Ű.

Keresés az interneten "Ű (1)" kulcsszóra:

> Képek keresése
> BING kereső
> Google kereső
> Video keresés
> Fordítás: Ű (1) Angolra
*Eredmények új ablakban fognak megjelenni

Menü

Hirdetés

Statisztika